A talajstabilizálásról

A munkafolyamatok az alábbi sorrendben követik egymást

1. Fogadófelület kialakítása

Amennyiben a fogadó felületen vízmegállások keletkeznek, azokat a kezelés megkezdése előtt le kell vezetni, vagy szivattyúzással el kell távolítani.

​

A fogadó réteg víztelenítését minden esetben meg kell oldani. Az oly mértékben elázott területeket, melyen a géplánc mozgása nem biztosított, a javítóanyag terítés előtt ki kell cserélni, és a talajcsere után megfelelően tömöríteni.
 

A munkaterületen gondoskodni kell a fogadó réteg előírt minőségű állapotának folyamatos fenntartásáról. Az anyagszállító járművek okozta rongálódásokat, kerékbevágásokat folyamatosan javítani, és tömöríteni kell még az alapréteg beépítése előtt.

2. Talaj fellazítása:
a kötőanyag kiszórása előtt a kezelendő talajt a teljes építési vastagságban fel kell lazítani. Ez a lépés azonban csak akkor szükséges, ha a kivitelezés nem célgéppel történik.

3. Kötőanyag terítése

A kötőanyag a felületen elosztható kötőanyagszóró géppel, vagy közvetlenül a talajmaró keverőterébe juttatva történik.

A kötőanyag kézi szórása egészségügyi- és biztonságtechnikai okokból nem ajánlott. Gépi terítéskor a javítóanyag kiszórása a felületre önjáró, vagy vontatott terítő berendezés alkalmazásával történik.

​

A kiszórásra kerülő mennyiséget a jármű hátuljára szerelt cellás adagoló a jármű sebességének függvényében állítja be. A terítés szélességét úgy kell meghatározni, hogy a munkasávok átlapolásánál, mely 10 cm, javítóanyag csak egyszer kerüljön a felületre.

​

A javítóanyag terítése során fokozottan ügyelni kell a beállított mennyiség szinten tartására, ezért a szórójárműnek a munkába vett szakaszon teljes hosszban, lehetőleg megállás nélkül egy menetben azonos sebességgel kell a javítóanyagot leterítenie. Ügyelni kell továbbá a pontos sávtartásra.

​

A menetek közötti visszaállás során kerülni kell a frissen kiterített sávon történő mozgást, illetve megfordulást. Tolatás közben javítóanyagot kiszórni tilos.

Ha a felület állapota nem teszi lehetővé a két menetben történő javítóanyag terítést, az első menet után a kiszórt javítóanyagot be kell keverni 

és annyira be kell tömöríteni, hogy arra a második menetben a következő javítóanyag mennyiséget ki lehessen szórni.

Túlzottan szeles, vagy esős időjárási viszonyok között, amikor az eső intenzitása a javítóanyag terítését veszélyeztetheti, a munkával le kell állni, és az építést a csapadékvíznek a felületről való távozásáig folytatni nem lehet.

4. Talajkeverés

A vezérgép marótárcsája a talaj felső rétegét felmarja és a zárt maró-keverő térben összekeveri az előzetesen a felületre szórt por alakú javítóanyaggal, valamint a szükség esetén keverőtérbe adagolt vízzel. A víz adagolás a tervezett mennyiségben, a remixgép fedélzeti számítógépének vezérlésével történik. Tárcsás keverés esetén a tárcsák közti távolság tegye lehetővé az esetleges nagyobb rögök átfordulását.

A gép haladási sebességét és a marókerék fordulatszámát az alkalmazott anyagok figyelembevételével úgy kell beállítani, hogy a folyamatos szemrevételezés során az összekevert anyag kellően homogén legyen és az esetlegesen megmaradó talajrögök mérete 2,5 cm-nél nagyobb ne legyen. Ellenkező esetben az átkeverés egy második (vagy több) menettel addig kell folytatni, míg az előző feltétel nem teljesül. A haladási sebesség általában 8-18 m/perc, a maróhenger fordulatszáma 100-200 1/perc között van. Az egyes bedolgozási sávok végén a géplánc visszazár és elkészíti a következő bedolgozási sávot. A bedolgozási sávok szélessége 2,25 m.

A terítést és bekeverést az alacsonyabban fekvő oldalról kell elkezdeni és a magasabban fekvő szél felé kell haladni. Amennyiben 2,25 m-nél keskenyebb bedolgozási sáv is kiadódik, az lehetőleg az utolsó előtti bedolgozási sáv legyen. Amennyiben az egyes bedolgozási sávok hosszirányú csatlakoztatására is szükség van, úgy azok átfedésének min. 1,0 m-nek kell lennie a kezdéskor fellépő anyaghiány, illetve a befejezéskor fellépő anyagtöbblet kiegyenlítésére.

5. Tömörítés, nedvesítés

Az elterített réteg tömörítése több munkafázisban történik. Az első lépésben a földmunkahenger 1 oda-vissza statikus járatával el kell végezni a keréknyomok közötti laza anyag előtömörítését, majd ezt követően az első fázisban a földmunkahenger 1 oda-vissza járattal, nagy amplitúdójú, alacsony vibrációs fokozatban végzi a réteg mélységi tömörítését. Ezt követően amennyiben szükséges a felületet nedvesíteni kell, majd ki kell alakítani gréderrel a terv szerinti profilt.

A nedvesítés csak akkor indokolt, ha a talaj fellazítása után vagy a kötőanyaggal való összekeverést követően túlságosan szárazzá válik, s víztartalma nem éri el a tömörítéshez szükséges optimális víztartalmat.

A kötéshez szükséges vizet locsoló kocsi permetezheti ki a felszínre. Amennyiben a talajmaró kialakítása olyan, hogy azzal a nedvesítés is megoldható, akkor a víz adagolás és a nedves keverés egy ütemben történhet. Ennek szintén feltétele, hogy a víz szállító tehergépkocsi és a talajmaró között folyamatos kapcsolat legyen. A nedvesítéshez szükséges víz mennyiség a kötőanyag adagolás meghatározásához hasonló módon végezhető.

A szint kialakítását a felfogott szakasz teljes hosszában kell elvégezni a keresztmetszeti kialakítás szerinti mélyebb részről indulva kis fogásokkal, a munkagép többszöri járatával. A megfelelően kialakított profilú rétegen a földmunkahenger 2 oda-vissza járattal, kis amplitúdójú, nagy vibrációs fokozattal a felső, fellazított réteg tömörítését végzi. Ezt követően kerül sor az elkészült réteg simító hengerlésére a gumihenger/kombihenger 2-3 járatával.

A tömörítés közben folyamatosan ellenőrizni kell a réteg magassági és oldalesési jellemzőit. Különös gondot kell fordítani az egymás melletti bedolgozási sávok széleinek egymáshoz való csatlakozásának kialakítására.

A hengerléseket a hossztengellyel párhuzamos járatokkal mindig az alacsonyabban fekvő szél felől kezdve kell végezni. A hengerjáratok közötti átfedés kb. 1/3 járkerék szélesség legyen. A tömörítést addig kell folytatni amíg a réteg tömörsége az előírt értéket el nem éri. Hengerlési hossz: 40 – 50 m, a hengerlési sebesség a földmunka henger esetén 2 - 4 km/h, a gumihenger esetében 4 – 6 km/h legyen.

6. Felületkialakítás, utókezelés

A felületet vízzel kell permetezni úgy, hogy a kötőanyagot ne tudja kimosni a homogén talajból.

A tükröt úgy alakítjuk ki, hogy a talajkeverés előtti földtükör geometriáját állítsuk vissza. A képzett stabilizációt Trρ=95 %-ra kell tömöríteni. Gazdasági utak (mezőgazdasági, erdészeti utak) esetében a tömörítést kisebb teljesítményű gépekkel is el lehet végezni. Ezen folyamatok befejeztével a következő réteg építése akár technológiai várakozási idő nélkül folytatható. Ugyanakkor fontos tényező, hogy a stabilizált réteg teherbírási modulusa (E2) lényeges növekedést mutat a tömörítést követő 28 napban.

Ebben a periódusban az első 7 nap után mért teherbírási modulus értéke jellemzően eléri a 28 napos korban mérhető teherbírás 80%-t.

A stabilizált réteg az eltakarásig gondos utókezelést igényel, a felületet utókezelését vizes utókezelés esetén az eltakarásig folyamatos nedvesítéssel és nedvesen tartással kell végezni. A lehetőségekhez mérten kerülni kell a frissen elkészült rétegen folyó építési forgalmat a munkaterület elkorlátozásával. Az építési forgalmat a kezelt felületre csak gondos vizsgálat (próbajárat) után szabad ráengedni és fokozottan ügyelni kell arra, hogy a nehéz gépjárművek ne csak egy nyomon közlekedjenek és csak csökkentett sebességgel, a hírtelen irányváltásokat és az állóhelyben történő kormánymozdulatokat kerülve használják azt. A réteg eltakarása a következő réteg anyagának hátrabillentéssel történő behordásával és folyamatos elterítésével történjen.

7. Felületzárás

Az elkészült stabilizációs rétegre a lehető leghamarabb el kell készíteni a felületzárást. Ennek fő célja a mechanikai védelem, mely megvédi a stabilizációt a járművek kerekeinek nyíró hatásától, valamint megakadályozza a stabilizáció felporzását. Többféle felületzárás is megfelel ennek a célnak, a leggyakoribb megoldás a bitumenemulziós kőszórás. Ennek kivitelezése úgy zajlik, hogy egy célgéppel egyenletesen terítünk alá egy réteg zúzottkövet, rendszerint 4/11-es frakciójút. Ezt követően az első réteg bitumenemulziót juttatjuk a felületre, szintén ügyelve arra, hogy az eloszlása a felületen egyenletes legyen. Az alapréteg 4/11-es zúzottkőből áll, melyet egy második bitumenemulziós réteg követ, melyet 2/4-es zúzottkővel terítünk le.

8. Földmű víztelenítése

A meglévő vízelvezető árkok működőképességét fenn kell tartani; a nem megfelelő árkokat helyre kell állítani a vízelvezetés érdekében.